Vissza

1996. februárjában két fejér megyei művészeti együttes közös koncertet tartott a Zenei Világnap tiszteletére. Négy alkalommal adták elő Orff: Carmina Burana-ját. A sikeren felbuzdulva már akkor eldöntötték, hogy 1997-től minden virágvasárnap Dunaújvárosban, majd másnap Székesfehérvárott oratóriumot adnak elő, melyet CD-n is megjelentetnek. Ennek a sorozatnak az első darabját vásárolta meg Ön, melyért ezúton köszönetet mondunk. Kérjük fogadja el meghívásunkat az eljövendő esztendők húsvéti koncertjeire Dunaújvárosba, illetve Székesfehérvárra. Megtisztelő részvételét koncertjeinken a közreműködők nevében is köszönöm:

Gerencsér Tamás a Dunaújvárosi Vegyeskar elnöke

A cseh nemzeti zene legkimagaslóbb egyénisége. 1841. szeptember 8-án született Nelahozevesben. A Prágai Orgonaiskolában tanul, és 1857. november 11-én brácsistaként először játszik a Cecília-zenekarban. 18 évvel később osztrák állami ösztöndíjat kap. 1878-ban vezényli először zenekari műveit. 1884-ben két alkalommal is Angliában jár. A 80-as években a Prágai Konzervatóriumban tanított. 1891-ben a cambridge-i egyetem tiszteletbeli doktora. Mrs. Jeanette Thuber meghívását elfogadva 1892-től a New Yorki Zenei Konzervatórium igazgatója. 1901-ben az osztrák főrendiház tagja majd egy évvel később a Prágai Konzervatórium igazgatója. 1904. május 1-én halt meg prágában.

"Állt a bánatos anya". Krisztust sirató, Mária gyászát idéző szekvencia, mely Jacopo da Todi (1220-1306) ferencrendi szerzetestől származik (magyar fordítását Babits Mihály készítette). Húsz strófája szabályos felépítésű, három trochaikus dimeterből áll. Számos zeneszerző dolgozta fel a szövegét, melyek közül legismertebb Josquin és Palestrina két női hangra és zenekarra írott műve, Penderecki a capella műve, valamint Rossini oratoriuma.

Az 1870-es évek második felében igen sok népszerű darabot ír (duettek, szláv táncok), melyekkel egy időben magánéletében csapások sora éri. Rövid időn belül elveszti három gyermekét (Jozefa születése után két nappal meghal, a tizenegy hónapos Ruzena foszfort nyel, majd három hónappal később Otakart elviszi a bárányhimlő). A gyász idején írja meg a Stabat Matert, melynek első hangjegyeit 3 évvel korábban vetette papírra. 1884. március 13-án a londoni Royal Hall-ban 12.000 főnyi hallgatóság előtt 840 tagú énekkar és 160 tagú zenekar élén dirigálta saját művét. A közönség hatalmas ovációval fogadta az előadást, míg a másnapi angol lapok a cseh művészetet és Dvorák zsenialitását dicsérték. Dvorák már 1882-ben meghívást kapott egy budapesti koncertre. "Nagy öröm számomra, hogy megismerhettem Budapestet." írta akkor szüleinek Hat évvel később, 1888 áprilisában eleget tett annak a szívélyes meghívásnak, melyet Erkel Sándortól, az Operaház és a Filharmóniai Társaság igazgatójától kapott. Ez alkalommal a Filharmóniai Zenekar élén Stabat Materét vezényelte.

Liszt- és Bartók díjas operaénekesnő a Magyar Állami Operaház szólistája. Pályafutása alatt az összes jelentős drámai szerepet elénekelte. Első átütő sikerét az USA-ban, New Yersey-ben és a Carnegie Hallban aratta a Nabucco versenyszerű előadásában. Olyan karmesterek dirigálása alatt volt alkalma énekelni, mint Gardelli, Simonov. Japán és Új-Zéland mellett Európa szinte valamennyi színpadán adott koncertet, melyek során Verdi Requiemjében és Beethoven Missa Solemnisében hallhatta legtöbbször a közönség.

Liszt díjas operaénekesnő, a Magyar Állami Operaház szólistája. Repertoárja az operairodalom legjelentősebb szerepei (Carmen, Azucena, Ulrica, stb.) öleli fel. Dal- és oratóriuménekesként is gyakran szerepel a bel- és külföldi hangversenytermekben (USA, Ausztrália, Japán és Európa szinte valamennyi országa). Több lemezfelvétele mellett két önálló CD-je jelent meg.

Erdélyben született, s 1980-ban fejezte be a tanulmányait a Kolozsvári Zeneművészeti Főiskolán. Ezt követően nyolc évig a Kolozsvári Opera tagja, majd 1989-től a Magyar Állami Operaház magánénekese. Több nemzetközi énekversenyen szerzett díjakat (Olaszország - Lucca, Japán - Tokyo, stb.) Európa szinte valamennyi operaszínpadán szerepelt, s mint koncerténekes több nemzetközileg elismert zenekar vendége volt. Legutóbb februárban a Berlini Filharmonikusokkal együtt lépett fel Solti György vezénylésével.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. Két évig a Milanoi Scala ösztöndíjasa, ahol mint operaénekes debütál. A Magyar Állami Operaház tagjaként rendszeresen fellép itthon. Külföldön számos fesztivál vendégművésze (Flandrischen Festival, Bodensee-Festspielen, Tivoli-Festival, stb.) Amerikában Portlandben debütál. 1987-től több német és svájci színházban szerepel operaénekesként. Több rádió és Cd felvétele jelent meg a világon.

Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar 1913-ban alakult meg, az ország egyik legrégebbi együtteseként, a zeneiskola tanáraiból. Ez idő óta a város zenei életének ez az együttes alkotja a gerincét. A zenekar sokszor, sokféle módon változtatva elégítette ki a város zenei igényeit. 1979. óta tartozik a Vörösmarty Színházhoz, és 1993. óta hivatalosan is a kamarazenekari múlt után szimfonikus zenekarként működik. Az együttes mai repertoárjának gerincét a klasszikus és a romantikus zene legfontosabb művei alkotják, de sokszor kerülnek előadásra századunk kompozíciói is. Az együttes legfontosabb vezetői az elmúlt 80 évben: Hermann László, Borlói Rudolf, Ella István, Zábovszky Kálmán. Leghíresebb vendégművészei: Fischer Annie, Kovács Dénes, Ránki Dezső, Simándy József, Kocsis Albert, Aacheni Dóm Fiúkórusa, és a Brémai Dóm Fiúkórusa, Eitelfriedrich Thom karmester. Legfontosabb turnék: több alkalommal németországban, továbbá Frankfurt, Bréma, Bad Herzfeld, Münster, Schwabis Gründ, valamint Bécs.

1952-ben született Budapesten. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán zeneszerzést és karmesterképzőt végzett. Karmesterként a Honvéd Művészegyüttes Szimfonikus Zenekarnál, a Békéscsabai Szimfonikus Zenekarnál működött, vendégként vezényelte a Magyar Rádió és Televízió Szimfónikus Zenekarát és a MÁV Szimfonikusokat. 13 évig tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, volt a Magyar Rádió szerkesztője és a Nemzeti Filharmónia menedzsere. 1991. óta vezeti az Alba Regia Szimfonikus Zenekart. Több zeneszerzői díjat nyert, többek között: 1986-ban a Magyar Rádióban. Kétszer kapott Kodály és ugyancsak kétszer Soros Ösztöndíjat. 1992-ben Erkel díjban részesült.